nyitott szemmel.. ~saját

csak lehunyom a szemem, és elképzelem,hogy itt vagy mellettem.hogy fogod a kezem. ahogy hallom a hangodon,hogy mosolyogsz rám, és érzem az illatod. érzem,hogy boldog vagy és tudom,hogy még sokáig az leszel.. érzem a levegőben azt a felszabadult energiát amit a sok nevetés, és komoly beszélgetések elégettek. aztán kinyitom a szemem, és meglátom a plafont, ami egyszerűen csak üres. nem mond semmit, nem érzek már semmit, sem illatot, sem energiákat. nem hallom a hangod, nem látom a szemed, és nem látom a boldogságom.. 
nem élhetek csukott szemmel, akkor sem ha úgy szeretnék. 
meg kell tanulnom nélküled, nyitott szemmel élni..