a megszokásról .. ~ saját

Amikor az ember napról napra ugyanabba a környezetbe kel és fekszik, hozzászokik a dolgokhoz..
sőt, már ragaszkodik is a napjaihoz, az emberekhez akik körülveszik.. 
és mi van akkor ha egy ember kilép? ha egy ember úgy gondolja,hogy neki változás kell és nem akar már többet a mi életünk része lenni? ha az ő gondolati nem egyeznek meg a mi gondolatainkkal? ha egyszerűen csak vége van .. ? 
megváltozni nem egy egyszerű dolog.. hogyan és miképp tudod megtenni? minden nap ugyanoda mész be, minden nap ugyanazok az emberek vesznek körül.. nehéz.
az élet nem könnyű.. megszokod,hogy ott van valaki melletted,hogy kedves veled,hogy szeret,hogy mindennap olyan dolgokat tesz,amitől te boldognak érezheted magad. És ha elmegy ? mitől leszel boldog? ki lesz az aki vidám mosolyt fest az arcodra? akiért a szíved úgy odavan.. ha elmegy milesz?
miért hisszük azt,hogy a dolgok állandóak? változunk.. napról napra, sőt percről percere.. 
az ember akkor fog a legnagyobbat csalódni ha nem méri fel a körülötte lévő embereket,dolgokat és helyzeteket. ha nem nyitja ki a szemét, biztos,hogy egy villámcsapásnyi idő alatt a padlóra fog kerülni. akaratlanul. egyszerűen csak éli a kis megszokott világát, nem gondol a holnapra csak a mára.. 
aki azt mondja,hogy élj a mának, az jól teszi okos gondolat.. viszont,aki azt mondja, hogy élj a mának,és tervezd a másnapot az az igazán okos ember.. egy napra nem tehetünk mindent, mert a végén ott fognk állni egyedül, és megfásultan..