csak ennyit szeretnék.. *saját*

amikor teljes szíveddel arra vársz,hogy újra láthasd.
láthasd azt,aki annyira hiányzik.
hiányzik a kis mosoly a szája szélén és az arcán a gödröcskék.
hiányzik,hogy ok nélkül, gondok, bajok nélkül boldog lehess.. hogy szárnyalhass szárnyak nélkül.
hiányzik minden ölelés, minden csók és minden érintés. amikor csak nézel előre, mélyen a szemébe ès látod benne az érzéseket. a szeretetet, a végtelen boldogságot, a nyugalmat ami ott rejtőzik benne.
hiányzik az illata.. ès ha 100 parfümöt is vègigszagolsz a drogériában akkor sem lesz egyiknek sem ugyanolyan illata.. amikor hiányzik a hangja és vele együtt az összes bók,amit azzal a hanggal mondott neked..
amikor kinézel a vonatról és a legapróbb dologban is őt látod. amikor kilépsz az iskola kapuján jól körülnézel,mert szeretnéd,hogy ott álljon.. várjon rád. és te ahogy a szemedsarkából észreveszed egy sejtelmes mosollyal az arcodon elindulsz felé, a nyakába ugrasz és jobban örülsz neki mint bármennyi ajándéknak a világon..
amikor este egyedül fekszel az ágyadban ès a régi plüssmacidat szorongatod, csak az hiányzik,hogy átölelhesd.
amikor meghallod a nevét ,vagy csak eszedbejut mosolyogsz..
és ez a mosoly,ez az érzés felbecsülhetetlen és biztos.
biztosan mosolyoghatsz,mert te tudod,hogy ő is szeret..

Csak ennyit szeretnék..