A liget közepén *SAJÁT

Süt rám a nap és tengerkék az ég.
A pillanat csodás, de hiányzik valami még.
Bárcsak itt állnál és suttognád : szeretsz !
Becsukom a szemem, és elképzelem,ahogy tündéri mosolyod az égbe mered.
Két pár csillogó szemed rám nevet.
Ahogy elkap a hiányod, az idő gyorsabban szalad.
A nap eltűnik, a szél a hajamba kap.
E kósza gondolattól ,hogy Te és Én újra a Liget közepén,teljesen kiráz a hideg.
Fájdalom marja szellemem, majd kinyitom szemem.Csupasz lelkem akarja szíved.

A jelen üres.
A múlt csodás.
A jövő rejtély.
Az idő telik, az érzés marad.
Azt,amit Te adtál, örökké bennem ragad.